Oldalak

2013. január 24., csütörtök

Sózott szalonna , póréhagyma , kalocsai édes-nemes paprika , boros tea .


     Egyre nehezebb jóízű sózott szalonnához jutni , / hacsak saját házi vágásból nem adódik / ugyanis a henteseknél amióta újra divatossá vált a mangalica , hús árában mérik a szalonnát , na és persze a tepertőt annál inkább .

  No de , nem is lenne ezzel olyan nagy baj ha ezért a pénzért garantáltan jó minőséget és igazi mangalica szalonnát kapnánk , de ez viszont eltekintve a kevés kivételtől / ami ugyebár erősíti a szabályt / nem így történik , sokszor kapunk avas tepertőt és avétos , rosszul tárolt szalonnát 2000 - 2500 Ft /kg. -ért . Marketing ide , kereslet-kínálat oda de a tepertő az a zsírolvasztás mellékterméke és semmi sem indokolja hogy az olvasztott zsírral együtt ilyen drága legyen ha nem számítjuk a gusztustalan profitéhséget .
   Elég a füstölgésből , most már térjünk rá a sózott szalonnára .  A disznóvágás után a szalonnát hagyjuk lehűlni.Konyhasóval minden oldalát bedörzsöljük,sózóteknőbe vagy sózódézsába tesszük 



  A szalonna vastagságától függően - kb. 1 - 2  hétig állni hagyjuk. 2-3 alkalommal megforgatjuk, és tiszta sóval ismét átdörzsöljük. Amikor a szalonna átért / 1 hét múlva már lehet eszegetni / , meleg vízzel lemossuk , és 1 - 2 táblát zsinegre fűzzünk , lecsurgatjuk , így hagyjuk szikkadni , szellős , hűvös helyre aggatjuk , így 2 - 3 hónapig is eltartható az időjárástól függően , anélkül hogy megavasodna .   A többi táblát bepácoljuk és hagyjuk a páclében még  2 - 3 hetet , azután tesszük csak a füstre .

   
     Ez a fajta szalonna fagyosan , hajszálvékonyan szelve / mint ahogy a sonkaszeletelők csinálják / a legízletesebb . A sót lekapargatjuk és a szalonnaszeleteket a kalocsai édes-nemes paprikába forgatjuk , nem sajnáljuk a paprikát.


   Én nem vagyok egy túlzottan paprikázós fajta de ehhez a szalonnához ez passzol . Póréhagymát eszünk melléje , mert a póré zsenge , lágy íze harmonizál a szalonna kissé nyers de omlósan puha állagával és a paprika mindezt aláhúzza . Aki a markánsabb ízvilágot kedveli az ehet hozzá igazi jófajta makói vereshagymát , amit a fagy már kissé megcsípet és ezáltal kissé édeskéssé vált , vagy egy lágyabb lila hagymát .Forró boros teát iszunk hozzá , amelynek a kissé kesernyés , savanykás íze leöblíti a zsíros falatokat ! 


  A koleszterinfrászt tegyük félre , tudjuk hogy a méltán híres magyar mangalica zsírja nem koleszterin mentes de túlzottak  a hiedelmek a mangalica zsírjának koleszterintartalmáról , a Biokontroll Hungária vizsgálata szerint.  
" Természetesen a mangalica magas zsírtartalmú húsa bőségesen tartalmaz koleszterint! Csak azt felejtik el sokan, hogy koleszterin és koleszterin közt különbség van! Mégpedig a mangalica sertés javára pontosan az írandó, hogy a mangalica koleszterinje - mivel hosszabb szénláncok alkotják, ezért nem tapad az érfalra, tehát kiürül a szervezetből károkozás nélkül. (Ezt az állítást azonban sokan megkérdőjelezik!) Azt is tudni kell, hogy az érrendszerre káros koleszterineket a máj termeli, és csak kisebb hányada származik a táplálék közvetlen beviteléből. Természetesen ez nem izgatja a koleszterincsökkentő csodabogyók trendi üzletéből hasznot húzó "green" szakembereket,   "áldietikusokat".
  „A mangalica  zsírsavösszetétele csak abban az esetben tartalmaz telítetlen zsírsavakat, ha az eredeti, makkoltató rideg tartásban nevelik, és hagyják az állatot a saját ütemében növekedni.... A megfelelő omega-6/omega-3 zsírsav arány, valamint a mangalica húsban levő antioxidánsok ellensúlyozhatják a koleszterin és egyes zsírsavak aterogén hatását."
 Aki megkóstolja, meggyőződhet róla, hogy a mangalica húsa és zsírja páratlan élvezeti értéket, különleges ízt ad a belőle készült ételeknek , az egészséges táplálkozás keretein belül mindenki fogyassza kedvére (ha meg tudja fizetni). 

2013. január 23., szerda

 

Befútta az utat a hó  -

avagy eljött a sózott szalonna ideje



 
Befútta az utat a hó,
Céltalanul megy a fakó...
Eleresztve a kantárja,
Búbánatban a gazdája.

Betyár legény ül a lovon,
Nagyot sóhajt olykor-olykor...
"Hogy így megcsal, so'se hittem,
Büntesse meg az úristen!"

A förgeteg nő ez alatt,
A farkasok ordítanak...
"Szegény lovam!... szegény fakó !..."
Ágaskodik, kapál a ló...

Két hét múlva egy csárdában
Betyárok közt vigasság van,
S többször kérdik ott ez alatt:
"Hát a Ferkó hova marad?"
 
                              
 

2013. január 20., vasárnap

 

 

 Farsang , meg az ételei   :

  IV . Vese - velő leves


 

     Disznóvágás után , így kemény télvíz idején , farsang időben , akad még egy pár  alkatrész ami nem került felhasználásra úgymint : a vese , a velő és a nyelv . 

                                    a kép forrása : papaihus.hu             


   

                                     a kép forrása : diosslovakia.sk  

   Hozzávalók:

-        1 pár disznó vese

-        1 nyelv  
/  vagy ezek hiányában 50 dkg. szűzpecsenye

-        1 disznó agyveleje / 25-30 dkg.

-        3-4 gomba /champion / vagy szárított tinóru

-        tejföl ízlés szerint

-        ½ citrom leve

-        1 babérlevél

   Elkészítés:

         A nyelvet külön sós vízben megfőzzük,ezt a levet megőrizzük, a későbbiekben felhasználjuk a leveshez.

A nyelvet megpucoljuk azon melegében , mikor kihűlt , felszeleteljük .

A veséket egy másik edényben csak vízben /só nélkül/külön szintén megfőzzük,mikor kész akkor kiszedjük, kihűtjük,kettévágjuk és az ereket kivágjuk,megtisztítjuk,utána szintén felszeleteljük,a levét elöntjük. 

    Ezután a nyelv levét szükség szerint felöntjük vízzel miután a felszeletelt nyelvet és vesét beletettük és csendes lángon főzzük. / Ha  szűzpecsenyét használunk akkor hasonlóképen járunk el . / Hozzáadjuk a gombát is / ha szárított tinórut használunk előre beáztatjuk , az áztató vizet elöntjük / és beleteszünk egy babérlevelet , majd kevés világos rántást készítünk és berántjuk , mikor fő hozzáadjuk a citrom levét és beletesszük a velőt / előzőleg a csap alatt  hideg vízzel a véres hártyát lemossuk róla és a fél velőt a tenyerünkön falatnyi darabokra vágjuk és egyenest a levesbe tesszük , ugyanígy járunk el a másik fél agyvelővel / egy-két percig főzzük míg a velő összekapódik , utána tejfölözzük .



    Tálaláskor igény szerint sózzuk , frissen darált borssal borsozzuk , egy kevés zellerlevéllel díszítjük, pirítóst adunk melléje és frissen reszelt tormát szórunk rá . Száraz fehér bort kínálunk hozzá !

2013. január 15., kedd



 Farsang , meg az ételei :

 - orjaleves , főtt-orja tormamártással 

 

  Hol vannak már azok a régi szép idők amikor még két disznót vágtunk :  egyet orjára , a másikat pedig karajra ; egy mangalicát és egy nagy fehér lapost ; egyet november végén , a másikat pedig február elején ! 


 III.- A főtt hús 

   Az orjaleves alkalmával készült főtt hús versenyre kel a legjobb táfelspiccel .  

      - a kép forrása : http://igyfozanyatok.blog.hu

     Vigyázni kell hogy megőrizze porhanyós állagát , frissességét , ezért egy kevés levesben tesszük félre nehogy kiszáradjon .Körítésnek egy kevés sós vízben főtt krumplit kínálunk .

      Különféle mártásokat adunk hozzá , úgy mint : paradicsommártás , vagy sóskamártás ,esetleg tejfeles-tormamártás , de jól illenek a különféle mustárok is hozzá , meg az ecetes gyöngyhagyma !

 És egy kis retro , nosztalgia hatás :

    Ez a fogás ha bőséges akkor beillik egy főételnek is de ha csak mértékkel kínáljuk akkor : meleg előétel . 


2013. január 12., szombat


 Farsang , meg az ételei :

   - orjaleves , főtt-orja tormamártással 

  

  II. -  A leves 

      Nos, miután mindenki tisztában van, miből is kell készítenie orjalevesét, íme a recept : Tábori Piroska : A ma szakácskönyve.[Budapest], [1932.] Dante.

   A disznóhúst eltérően a többi húsoktól egyáltalán nem kell megmosni, mert a mosással semmiféle káros anyagot/szennyezödést nem lehet eltávolitani (mert ami lemosható, az nem árt, ami meg ártana, az nem a felszinen van, illetve a fözés/sütés során a hő elpusztitja), viszont egy csomó ízanyagot igen. 

 A nyakasorját frissen sózatlanul nagy darabokra felvágják , az orjaleves titka, hogy a hús mellett az enyvben gazdag nyakcsontokat is a levesbe főzzük.. Ha esetleg vannak véres részek azokat le kel nyesegetni , meg kel törölgetni és hideg vízben feltesszük főni , lassan gyöngyözve főzzük , időnként lehabozzuk , a habbal eltávolítjuk az esetleges vérrögöket és egyebeket . 

A levest a szokásos módon bezöldségeljük: 3 szál sárgarépa , 2 petrezselyem gyökér , fél zeller , negyed karalábé , egy  darab karfiol rózsa , vagy egy kis darab kelkáposzta . Körömnyi gyömbérdarabkával , két-három darabka szerecsendió virággal , szemes borssal , kis darab csípős paprikával ízesítjük. Rég elfeledett dolog de egy darabka megtisztított tormát is teszünk bele .


  Hús és zöldségeket puhulásuknak megfelelően kiszedjük a levesből. Levét leszűrjük. Külön , bő forrásban lévő sós vízben lúdgége tésztát vagy másképpen mondva csiga tésztát főzünk ki levesbetétnek .


  Tálalása: Mélytányérba csigatésztát teszünk, rámerjük a forró levest, tetejét apróra metélt  petrezselyemzöldjével meghintjük és őrölt borssal szórjuk meg . 



Nálunk a reszelt fekete retek ilyenkor télvíz idején nem maradhat el , igen ízletes kiegészítője a levesnek ! 

2013. január 11., péntek

 Farsang , meg az ételei :

 - orjaleves , főtt-orja tormamártással 


    Most nem az emblematikus farsangi fánkról szeretnék értekezni , hanem ezt az időszakot jellemző bőséges étkezésekről és annak hagyományos ételeiről amiket manapság a régi formájukban és tartalmukkal már ritkán főznek !

 

  I. A disznó orjára bontása

 

     Itt van mindjárt a disznó orja , ami tulajdonképpen egy kisebbféle luxus , mert olyan húslevest amit disznóvágáskor a frissen orjára bontott disznóból főzünk , az csak akkor és ott főzhető mert később főzve már nem olyan , már nem az igazi ! Miért is nem az ? Azért mert - és ez sajnos igaz a többi húsfélékre is - az állat leölése után bizonyos idő elteltével / néhány fertályóra és több óra között változhat a környezet hőmérsékletétől függően / beáll a hullamerevség vagy " rigor mortis" , ami bizonyos kémiai változásokat idéz elő a szövetekben , ezáltal az íze is megváltozik !


- a kép forrása: http://boldogkukta.blogspot

 Orjára bontás - A hátára fektetett disznó négy sonkáját kihasítják, a fejét levágják , majd a megcsonkolt testet két oldalt kitámasztva hasra fektetik. Így éles késsel közvetlenül a gerinccsont felett, a hát mértani közepénél hosszában végigvágják a szalonnát, majd két oldalt lefejtik azt. A két karajt úgy vágják ki, hogy kevés húsa maradjon rajta a gerincoszlopon. Ezek után  bárddal, - vagy erős kést a bordákra nyomva, majd azt a kis-baltával ütögetve - a gerinc két oldaláról levágják a bordacsontokat, egészen a farokig. Így szabadon kivehetjük az orját, végén a farokkal.                 

  Orját manapság csak házi disznóvágásból szerezhetünk be.  Orjára bontást a húsipar már nem alkalmaz. Vágóhidak kereskedelmi célra történő sertésbontásnál a gerincet elfelezik, / ezáltal karajra bontják mert a karajra bontásnál lehet több húst kinyerni / úgy , hogy mindkét féltestben azonos gerinccsont mennyiség maradjon.

Orjára bontás és a főbb részek kiemelése , darabolása ,jól látszik a karaj is miután levették az orjacsontról , ebben az esetben már nincs rövid karaj meg hosszúkaraj csak csont nélküli karaj és orjacsont 


 -a kép forrása :http://boldogkukta.blogspot.hu

      Az orjára bontás lényege pont az, hogy a gerinccsontot ne kettévágjuk, hanem egyben emeljük ki. Orjacsont , ez a gerinc egy kis hússal együtt . Az így kivett gerincben benne marad a gerincvelő / ez az  amitől a levesünk még különlegesebb lesz / ízlés szerint levágott darabjából főtt húslevest nevezzük orja levesnek . Ellentétben azzal amit manapság  a húsipari hűtőkben napokig vagy hetekig tárolt félsertések ipari bontása eredményeképpen adódó karajcsontból főznek , ami a maga nemében lehet ízletes is de nem orjaleves és nem is lehet egy-napon emlegetni vele !