Vetrece ,

 avagy Karácsony utáni kármentés

     Vetrece , vagy savanyú vetrece , régi erdélyi étel , már rég kikopott a mai gasztronómiai szótárból , bár egyes archaizáló szerzők előveszik , felkutatják és különféle változatban közreadják . 

       Régen ezt az ételt akkor készítették mikor egy ünnepség vagy lakoma után megmaradt valamennyi pecsenye ,töltött hús és egyéb húsok .

       Most is , mint máskor is , maradék húsokból készítettük . Mehet bele mindenféle maradék , főtt leveshús is  és mindenféle egyéb maradék sültek , disznó , marha , szárnyasok is , sőt töltött húsok is , még rántott hús vagy fasírt is , és kell hozzá egy kevés füstölt szalonna is .

        A szalonnát gyufaszálnyira szeljük , a húsokat vékony csíkokra vágjuk , amolyan tokányosra , a szalonna zsírján erőteljesen pirítjuk a húst , amíg vékony kérget kap . Ezután ráteszünk jó sok laskára vágott hagymát amúgy tokányosan és együtt sütjük , majd megszórjuk piros édes-nemes fűszerpaprikával , kavargatás után felöntjük egy pohár fehérborral , teszünk hozzá egy kis üveg lecsót , babérlevelet , fokhagymát ,sót ,borsot és együtt főzzük . Miután a levét elfőtte felengedjük tejfeles habarással és savanyítjuk egy kis mustárral , hozzáadunk még egy kis kapribogyót is meg egy citrom reszelt héját és levét , ha szükséges tovább savanyítjuk egy kis balzsamecettel és még egyszer összerottyantjuk és már készen is van . Én kifőtt csavaros tésztával szeretem , de van aki csak úgy simán puha fehér kenyérrel tunkolja , jó még hozzá a tarhonya is meg puliszkával is szokták enni , a flancosabbak azok zsemlegombóccal .

      Az étel nehezen fotózható , ezért nincs is képem , pláne ha olyan kapós volt hogy mind elfogyott !

Becsinált , anghemacht , fricassée , ragu , akár vetrece ,vagy  netán bosporus / borsporos /és társai

  

A gasztronómiai szótár és más felelhető leírások szerint: -1834/paraszti-frikassze-, ezek mind rokonok és ugyanúgy mint ahogy a gulyás esetében van gulyáshús és gulyásleves , itt js van becsinált és becsinált leves :

 - becsinált

Csirkéből, borjúból vagy más könnyű húsból készített, gombát, zöldségeket, zöldborsót is tartalmazó, sűrű levű, liszttel, tejföllel, esetenként tejjel vagy tejszínnel sűrített fogás

 - frikasszé
Vagdalt húsokból párolás útján készült sűrű mártásos étel.  
- ragu

 Apróra vagdalt hús (vagy gomba) sűrű, fűszeres lében - az olasz konyhában olyan szószt jelent, amelyben hús is van

- vetrece

A húst vond nyársra, és amikor félig megsült, jó levesen vond le, metéld fel szeletenként, tedd serpenyőbe vagy egy lábasba, metélj szalonnát is közibe laposan és vereshagymát bőven, és rántsd meg jól, úgy, hogy a szalonna is jól megrántódjék, és amikor így a maga zsírjában megfőtt, bors, gyömbér belé, add fel. Némelyek egy kis ecetet is eresztenek belé, lássad te, úgy csináld, amint szereted.

- bosporus

Régi erdélyi étel, vendégségről megmarad egy tányér hideg sült hús, pulyka-, kacsa-, liba-, más egyéb szárnyas pecsenye, a bosporust csakis ilyen maradék sültből szokás készíteni.” És ezután következik a vetrece klasszikus receptje. Bárczay Oszkár akadémiai irattárnok szerint:"Itthon nem tudtam rájönni, hogy miként készítették anyám házában, míg aztán egy francia családnál nem ettem auce poivrade-ot, s benne nem ismertem föl az elveszettnek hitt jó magyar porsporos levet."

-anghemacht .... / einghemacht = befőzés /... ez aztán a tapogatózás a sötétben , ennek az ételnek az eredete olyannyira a messzi múltba , a sűrű ködbe vész hogy nemigen látni , csak sejteni lehet , hogy miről is van szó . 
     Szent István király uralkodása alatt számos hatás érte konyhánkat is.  Királyunk felesége Gizella bajor volt, így tehát innen a német hatások értek, változtak az étkezési szokások, az elkészítési módok is.

  Megszokott, magabiztosan használt fogalmainkat mind sutba kell dobnunk, mikor régi recepteket próbálunk értelmezni. Tiszta, szinte szűz fejjel kell olvasnunk őket, elfeledve mindazt, amit addig konyhai technológiákról, arányokról, időről, hőmérsékletről, sorrendről gondoltunk. Félelmetes játék ez, hiszen szakácstudományunk eleresztésével minden más alaptudást, és így összes előítéletünket, homályos, megalapozatlan, ám annál erősebb hitünket is el kell engednünk. 

                                      -  régimódi becsinált

Ha megvagyunk a megfelelő szellemi hozzáállás beállításával,bátran kézbe vehetjük Bornemissza Anna 1680-as szakácskönyvét.....Középpontban a hús áll: vadak, négylábúak, madarak, halak mellett elenyésző mennyiségű tojás- és tészta- vagy zöldségétel szerepel, világi igényű felállásban: teknősbéka, csiga, osztriga és macskamajom csakúgy feltűnik az alapanyagok között, mint az itthon ma is nehezen kapható articsóka. Alapvető zsiradékként a vajat használja, borban főz, kenyérrel, reszelt cipóval sűrít, nádmézzel édesít, tengeri szőlővel (ribizlivel), zöld szőlővel, egressel, ecettel savanyít, és rengetegféle sását (mártást) használ. A hangsúly mindig az ún. „fűszerszámozásra” kerül: hiába keressük azonban a magyar konyha pecsétjét, a fűszerpaprikának még híre sincs, helyette azonban otthonosan veti be a ma egzotikumnak számító gyömbért és sáfrányt, valamint a fahéjat, szegfűszeget és a szerecsendiót.....Így történik ez a 16. tyúkfi receptben, ahol azt javasolja: „Fonnyaszd meg vízben, abárold meg, szűrj jó tyúklevet reá. Metélj vereshagymát belé, hadd főjön együtt. Csináld savanyún. Metélj citromot, s pergelj lisztet is belé. Tégy írósvajat, borsot, szerecsendió-virágot belé: jóízű lészen.” A szakácskönyv korábbi fejezeteiben tapasztalt végtelen lazaságot felhasználva („sütheted vagy főzheted…” „így is, úgy is jó…”, „fűszerszámozd bőven…”)A mértékegységek hiánya meg sem kottyanna, ha az eljárások nem vesznének ködbe: sütés, főzés fogalmai összemosódnak, sorrend nincs, nagy levegő, ugrás....Ugrás a semmibe, kapaszkodó nélkül, amolyan gasztronómiai bungee jumping.- írja Ács Bori a : http://malackaraj.reblog.hu/gasztronomiai_bungee_jumping  blogban 

     Nézzünk egy másik régi szakácskönyvet : Simai Kristóf : Némely étkek készítési módja 1795 - a szerző itt már egy egész fejezetet szentel a becsináltaknak.Külön kitér a szárnyasokból , a marhából , a birkából , a disznóból , a nyúlból , és a vadakból készült becsináltakra , összesen 115 recept .
Most nézzünk egy ritkaságot , a vérrel való sűrítést ami már rég kikopott a konyhánkból de régen igen gyakori eljárás volt.
254. Hideg fekete lév, melyről mondhatjuk: Hátra van még a fekete leves .

"tEgy kis ecetre vedd a lúdnak vagy a malacnak a vérét , mely jobb , keverd szüntelen még foly , hogy meg ne aludjék , osztán töltsd lábosba és  zsiradék nélkül pörköld meg , hogy valamennyire megkeményedjék ,'s osztán tégy belé kevés friss írós vajat , hogy ki ne száradjon a vér. Azomban sós vízben veres hagymával főzd meg a malac vagy a lúdnak aprólékját , ha megfőtt , szűrd le , 's hűsd meg , végy a meghűtt , hideg lévből annyit , amennyi szükséges , keverj belé kevés tiszta lisztet , hogy annyira , mennyire megsűrűsödjön ,tégy borsot , nádmézet vagy lépes mézet ,szekfűt , jól megtörve belé , ezzel a megsült vért keverd öszve , töltsd az aprólékra , 's izzó tűzön főzd meg , hogy sűrű legyen , osztán töltsd tálra ,várjad hogy hártyásodjon meg. A mondulát forrázd meg , 's úgy hámozd meg , vágd öt - hat felé hosszába ,'s külömbféle figurákra duggasd a sűrű lévbe félig , hogy fele tejesen kilássék , add fel langy melegen . A lakodalmakban híres étek . Mennél jobb ecetre veszed a vért , annál jobb ízű lesz az étel , ez becsinált gyanánt szolgál !
És egy XIX.- századi változat Kugler Gézától :
Hozzávalók: csirke, ecet, a csirke vére, szalonna, vöröshagyma, szegfűbors, szerecsendió-virág, liszt, citromlé
Mikor a csirkéket leöljük, a vérüket csurgassuk egy kevés ecetbe, s kavarjuk össze jól, hogy a vér meg ne aludjék; a csirkéket aztán szokás szerint megtisztítjuk, megsózzuk, s kevés ideig pihenni hagyjuk. Most egy lábasba rakjunk kevés szalonnát s a tetejére két fél vöröshagymát szegfűborssal megtűzdelve, adjuk bele a szerecsendió-virágot, utána a csirkéket, s pároljuk benne puhára, de úgy, hogy meg ne barnuljanak. Erre a csirkét kiszedjük a lábasból, kevés liszttel mighintsük, megbarnítjuk, a lével föltöltjük, facsarjunk hozzá citromlevet, s főzzük el jól. Most szűrjük át szitán, tegyük bele a csirkéket és pároljuk benne egész puhára. Végül habarjuk hozzá a vért, pár percig forraljuk, mire tálalhatjuk. /Kugler Géza/
   Szóval becsináltat csinálhatunk sokféle húsból , vadból,halból , de hús nélkül is pl. gombából stb.

borjúbecsinált http://mindenkaja.blog.hu/


És most lássunk egy mai becsináltat Buday Péter séf előadásában 

 https://www.youtube.com/watch?v=maYNRjCCkHQ

Milánói ( makaróni vagy spagetti)

 

       Szent Mihály arkangyal ( főangyal ) napja van . A mai ünnep már a legrégebbi időkben vette kezdetét amikor Constantin császár kereszténnyé lett . Quis ut deus ? Ki olyan mint Isten ? E szavakkal győzte meg Michael a kevély Lucifert és taszította őt le társaival együtt a pokolra . Mihály arkangyal szavára támadnak fel a halottak, s ő mutatja meg az Ítélet Napján a keresztet, a szögeket, a lándzsát és a töviskoronát.A Legenda aurea leírása szerint , az utolsó ítélet angyala , Mihály nemcsak a végítélet bírája , hanem a lelkek vezetője , a holtak túlvilági szószólója is.

 

 

                                                      Szt. Mihály arkangyal zománcképe a Szent Koronán

 

- Ady Endre - 

Párisban járt az Ősz

 

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

 

Csokonai Vitéz Mihály

                               Szerelemdal

(részlet)

a csikóbőrös kulacshoz

De jaj, engem ide-tova Elvisz a Szent Mihály lova, Szerelmed megemészt végre, És te maradsz özvegységre.

Keserves sors! adjatok bort!

Lakjuk el előre a tort;

Ami menne más kutyába,

Jobb, megy a magunk torkába.

      Ezek után nézzük a milánóit , ez egy olyan étel ami van is meg nincs is . Ugyanis Milánóban nem ismerik a magyarok és az amerikaiak , az angolok , a németek és más nemzetek által kreált milánói spagettit , ugyanúgy mint Brassóban sem ismerik a mifelénk oly népszerű brassói apró-pecsenyét .Ellenben van :

- costoleta milanese - milánói borda /borjú , sertés /

- risotto alla milanese - milánói rizottó

- ossobuco , asparagi  ,  minestrone , trippa alla milanese etc.

Hosszas kutakodás után felfedeztem egy két receptet amit a milánóiak is a magukénak vallanak vagy nem .

A milánói spagetti egy elegáns étel , egyszerű alapanyagokból , de annál gazdagabb ízvilággal , kevés de jó minőségű összetevőkből .

 1. recept : 400g  spagetti, 40g fehér hagyma, 80g vaj, 40g csontvelő /ossobuco /, 1 csésze száraz fehérbor, húsleves, ha szükséges, egy teáskanál reszelt citromhéj, 1 evőkanál apróra vágott petrezselyem, 2 csomag sáfrány  és 50g reszelt Parmigiano Reggiano . Elkészítés : Tegyük a csontvelőt jeges vízbe egy pár órára , majd töröljük szárazra egy papírtörlővel ,szedjük ki és morzsoljuk össze.Tegyük fel egy serpenyőben  kis lángon a csontvelőt , a fele a vajat , az apróra vágott hagymát, egy merőkanál húslevest és a pohár fehérbort , és süssük  körülbelül 20 percig együtt . Ezután mixeljük össze és a kész szószt tegyük félre .
Főzzük ki a spagettit sós marhahúslevesben , amíg "al dente", majd  befejezzük a főzést egy széles serpenyőben együtt a csontvelő mártással és a sáfránnyal. Az edényt levesszük a tűzről, és belekeverjük a többi összetevővel , (hideg) vaj, a reszelt citromhéj, Parmigiano és petrezselyem. Sózzuk ízlés szerint.
Tálaláskor reszelt Parmigiano és az apróra vágott petrezselyemmel megszórva a tetején tálaljuk .

                                              Spaghetti-Milanese 

 'A la milanisa

Ne tévesszen meg senkit a név , mert ennek a spagetti alla Milanese-nek / 'A la milanisa / semmi köze Milánóhoz , valójában ez egy tipikus szicíliai étel ,  talán azért hívják így mert a  zsemlemorzsa jelenléte teszi ezt vagy talán azért, mert azt mondják, hogy a szicíliai bevándorlók  újrafogalmazták az északiak klasszikus ételét : a friss szardíniás tészta helyébe léptetve ezt a salátát , mert ők könnyebben  megváltoztatják az ételt mint a nevet. Tegyük fel, hogy a név eredete spagetti alla Milanese vagy jobban mondva az úgynevezett : la milanisa, Szicíliában , nem világos. Mi biztosak lehetünk abban hogy  nagyon finom és ízletes,  a  szardíniaszósz , a vad édeskömény megfűszerezi azt ,  a zsemlemorzsával történő szórás pedig teszi a dolgát . Mint bármely hagyományos ételnél, vannak különböző értelmezések  és  receptek , de lássuk a részleteket és a receptet.

2. recept :150 g zsemlemorzsa ,500 g szardínia , 500 g szardella , 350 g spagetti , 750 ml paradicsomszósz , 100 g sűrített paradicsom , egy nagy hagyma , 300 g vad édeskömény , 10 g fenyőmag , 10 g mazsola ,olívaolaj . só , bors ízlés szerint . Elkészítés :Zsemlemorzsa pirításával kezdjük . Öntsünk egy kevés olajat egy serpenyőben, adjuk hozzá a zsemlemorzsát, és hagyjuk, hogy piruljon egy pár percig folyton kavargatva , majd tegyük félre. Ezen a ponton a sós vízben kifehérítjük az édesköményt ,  használjuk ugyanazt a vizet  a spagetti  főzésére mert az ízesíti azt. Ha készen van , vegyük ki és vágjuk /metéljük/ össze az édesköményt és tegyük félre. Most vágjuk apróra a hagymát, és pirítsuk együtt olajat egy serpenyőben öntsünk rá a szardíniát és szardellát , amelyeket korábban megtisztítottunk , hozzáadjuk a édesköményt (fenyőmaggal és mazsolával ), és végül a mártást a paradicsomszószt és a sűrített paradicsomot fél pohár vízzel elkeverve. Sózzuk, borsozzuk és lassú tűzön főzzük át legalább 45 percen keresztül. Ezen idő eltelte után tegyük fel a vizet és forraljuk fel a spagettit , és főzzük, ahogy általában, amikor készen van  leszűrjük és összeforgatjuk  a szósszal és néhány percig még sütjük a serpenyőben . Tálaláskor a zsemlemorzsával megszórjuk az egészet .

'A la milanisa

 Mater Dolorosa 

 

Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe után a mai napon úgy tekintünk Máriára, mint fájdalmas Szűzanyára.

1233-ban hét firenzei alapító: a szerviták rendjét (Mária szolgáinak rendje) alapította. Feladatul tűzték ki a Fájdalmas Anya tiszteletének ápolását és terjesztését.

Ezen ünnepnapon felidézzük az Ómagyar Mária-siralom verset / imádságot / , amely  egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek .

A leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal.

 

Eredeti  írásmód[1]	Mai átírás[2]	Mai magyar nyelven
		(Vizkelety/Mészöly értelmezése)[3]	(Molnár Ferenc értelmezése)[4]
Volek ſyrolm thudothlon ſy rolmol ſepedyk. buol oʒuk epedek ··	Volék sirolm tudotlon. Sirolmol sepedëk, búol oszuk, epedëk,	Nem tudtam, mi a siralom. Most siralommal zokogok, bútól aszok, epedek.	Nem ismertem a siralmat, Most siralom sebez, Fájdalom gyötör, epeszt.
Walaſth vylagum tul ſydou fyodumtul eʒes urumētuul.	Válȧszth világumtúl, sidou fiodumtúl, ézës ürümemtűl.	Zsidók világosságomtól, megfosztanak én fiamtól, az én édes örömemtől.	Zsidók világosságomtól, Elválasztanak fiamtól, Édes örömemtől.
O en eſes urodū eggen yg fyodum ſyrou a / / niath thekunched buabeleul kyniuhhad.	Ó én ézës urodum, ëggyen-igy fiodum, sírou ȧnyát teküncsed, buȧbelől kinyúhhad!	Ó, én édes Uram, egyetlenegy fiam, síró anyát tekintsed, bújából őt kivonjad!	Ó, én édes Uram, Egyetlen egy fiam, Síró anyát tekintsed, Fájdalmából kivonjad!
Scemem kunuel arad en iunhum buol farad the werud hullothya en iū / hum olelothya	Szëmëm künvel árȧd, én junhum búol fárȧd, te vérüd hullottya én junhum olélottya.	Szemem könnytől árad, szívem bútól fárad. Te véred hullása szívem alélása.	Szememből könny árad, Szívem kíntól fárad, Te véred hullása, Szívem alélása.
Vylag uila ga viragnak uiraga. keſeru / en. kynʒathul uoſ ſcegegkel werethul.	Világ világȧ, virágnȧk virágȧ, keserűen kínzatul, vos szëgekkel veretül!	Világnak világa, virágnak virága, keservesen kínzanak, vas szegekkel átvernek!	Világ világa, Virágnak virága, Keservesen kínoznak, Vas szegekkel átvernek!
Vh nequem en fyon eʒes meʒuul Scege / nul ſcepſegud wirud hioll wyʒeul.	Uh nëkem, én fiom, ézës mézűl, szégyënül szépségüd, vírüd hioll vízől.	Jaj nekem, én fiam! édes vagy, mint a méz, de szépséged meggyalázzák, véred hull, mint a víz.	Jaj nekem, én fiam, Édes, mint a méz, Megrútul szépséged, Vízként hull véred!
Syrolmom fuha / ʒatum therthetyk kyul en iumhumnok bel bua qui ſumha nym kyul hyul	Sirolmom, fuhászȧtum tertetik kíül, én junhumnok bel búa, ki sumha nim híül.	Siralmam, fohászkodásom belőlem kifakad, én szívemnek belső búja, mely soha nem enyhül.	Siralmam, fohászkodásom Láttatik kívül, Szívem belső fájdalma Soha nem enyhül.
Wegh halal engumet / egge dum illen / maraggun uro dum / kyth wylag felleyn	Végy hȧlál engümet, ëggyedüm íllyën, maraggyun urodum, kit világ féllyën!	Végy magadhoz engem, halál, egyetlenem éljen. Maradjon meg az én Uram, világ tőle féljen!	Végy halál engemet, Egyetlenem éljen, Maradjon meg Uram, Kit a világ féljen!
O ygoʒ ſymeonnok beʒʒeg ſcouuo ere en erʒem ez bu / thuruth / kyt niha egyre.	Ó, igoz Simëonnok bëzzëg szovo ére: én érzëm ez bú tűrűt, kit níha ígére.	Ó, az igaz Simeonnak bizony érvényes volt a szava. Én érzem e bú tőrét, melyet egykor jövendölt.	Ó, az igaz Simeonnak Biztos szava elért, Érzem e fájdalom-tőrt, Amit egykor jövendölt.
Tuled ualmun de num ualallal / hul yg kynʒaſſal / fyom halallal.	Tűled válnum, de nüm vȧlállȧl, hul így kínzȧssál, fiom, hȧlállȧl!	Tetőled válnom kell, de nem ily szörnyű valósággal, mikor így kínoznak, én fiam, halálosan!	Ne váljak el tőled, Életben maradva, Mikor így kínoznak Fiam, halálra!
Sydou myth theʒ turuentelen / fyom merth hol byuntelen / fugwa / huʒtuʒwa wklel / / ue / ketwe / ulud.	Zsidóv, mit tész türvéntelen? Fiom mért hol bíüntelen? Fugvá, husztuzvá, üklelvé, këtvé ülüd!	Zsidó, mit téssz törvénytelenül? Fiam miért hal bűntelenül? Megfogván, rángatván, öklözvén, kötözvén megölöd!	Zsidó, mit tész törvénytelen! Fiam meghal, de bűntelen! Megfogva, rángatva, Öklözve, megkötve Ölöd meg!
Kegug / gethuk fyomnok / ne leg / kegulm mogomnok / owog halal kynaal / anyath eʒes fyaal / egembelu ullyetuk.	Kegyüggyetük fiomnok, ne légy kegyülm mogomnok! Ovogy hȧlál kináȧl ȧnyát ézës fiáȧl ëgyembelű üllyétük!	Kegyelmezzetek fiamnak, nem kell kegyelem magamnak! Avagy halál kínjával, anyát édes fiával vele együtt öljétek!	Kegyelmezzetek meg fiamnak, Ne legyen kegyelem magamnak, Avagy halál kínjával, Anyát édes fiával Együtt öljétek meg!

-https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93magyar_M%C3%A1ria-siralom

 Ezután jólesik egy kis elcsendesülés , meditáció , mert nem csak kenyérrel él az ember !

 

Exaltatio S. Crucis

         A mai ünnepi emlékezés különös aktualitását adja a napjainkban világszerte zajló keresztényüldözések és az iszlamista migránsok európai beözönlésének a megállítása .

Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre, Krisztus keresztjének megtalálására, valamint visszaszerzésére emlékezik az Egyház.

 Az egyház minden évben megüli a Kereszt felemelésének és felmagasztalásának ünnepét. Felemeli a Keresztet, hogy rátekintsünk, és tudatossá legyen, mit vállalt értünk Jézus, és milyen úton kell haladnia minden kereszténynek.

A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása.

Miután a Golgotán Jézust felszegezték a keresztre és meghalt azon , az evangélisták ezután nem említik többet a keresztfát.

Nagy Konstantin császárságát eldöntő csata előtt – Kaiszareiai Euszebiosz néhány évtizeddel későbbi tudósítása szerint – látomása volt, megjelent az égen egy kereszt, és felirat: "E jelben győzni fogsz". Miután a csatát nagy szerencsével megnyerte feltételezhető, hogy ennek hatására édesanyja Szent Ilona hívő emberként sürgette Krisztus keresztjének megtalálását Jeruzsálemben.

Szent Ambrus, Milánó püspöke azt állítja 395-ben, hogy Szent Ilona kezdeményezte a megkeresését. Szókratész Szkholasztikosz konstantinápolyi történész határolja be a megtalálás idejét, mely szerinte 325 és 326 között történt.Egy 13. századi legendagyűjtemény a Legenda aurea szerint - amit az Érdy-kódex^[7] is átvett -, Szent Ilona Makariosz jeruzsálemi püspöktől kapta a tanácsot, vigyék egy gyógyíthatatlan beteghez a megtalált kereszteket, mert lehet hogy az igazi kereszt meggyógyítja a haldoklót. Az egyik kereszt hozzáérintésével felgyógyult a beteg, így választották ki azt a fát amelyiket ma, Szent vagy Igaz Keresztnek nevezünk.

Először három részre osztották. Egyik darab maradt Jeruzsálemben, másik Konstantinápolyba került és a harmadik Rómába.

A Jeruzsálemben maradó példányt a Golgota hegyen felszentelt bazilikában helyezték el, melyet 335. szeptember 14-én szenteltek fel. A bazilika ott épült, ahol ma a Szent Sír templom áll. Később a perzsák elrabolták, de Hérakleiosz bizánci császár a perzsák legyőzésével visszaszerezte 630. március 21-én.

A Hattíni csatában újra elvesztették. A csata 1187. július 4-én zajlott le, a keresztet Akkon püspöke vitte harcba azonban köntöse alatt vértet hordott. A hagyomány szerint nem szabadott volna, mert az hitetlenségre utalt. Az egyesített keresztes csapatok vereséget szenvedtek Szaladintól, és a csatába elvitt Szent Keresztet is hadizsákmányként elvesztették. 
Néhány év múlva a helyszínen megjelenő Oroszlánszívű Richárd megpróbálta visszaszerezni, sőt I. Tamar grúz királynő váltságdíjat kínált az araboknak, de eredménytelenül.

A Konstantinápolyban maradt darabot beillesztették Nagy Konstantin szobrába. Az ekkor születő "új Róma", Konstantinápoly, az ő nevét vette fel. A városavató ünnepségen 330. május  11-én körbehordozták a róla készített aranyozott faszobrot.

A Sessiorianumba került Rómába, ahol kápolnát építtetett Szent Ilona. Ezt a palotát építették át templommá a mai Santa Croce in Gerusalemme bazilika vált belőle. Ebbe a kápolnába kihelyezte Szent Ilona az ereklyéket, a Golgotáról hozott földdel hintette be és azon térdepelve imádkozott. Nemcsak a keresztfa volt itt, hanem az INRI felírat táblájának egy darabja is.

Az idők során a pápák tovább adományoztak darabkákat a keresztfából. Így például I. Ferenc francia király kapott X. Leó pápától 1515-ben, és a Szent Péter-bazilika is kapott 1630-ban VIII. Leó pápától.

Nemcsak a keresztet találták meg, hanem az INRI táblát és a szegeket is, amivel átütötték a felfeszített végtagjait. Az egyiket Szent Ilona a császár sisakjára, a másikat a lova kantárjára erősítette. Az egyházatyák később megtalálták azt a próféciát Zakariás könyvében, ami hasonlít ehhez a cselekedethez: "Azon a napon még a lovak csengőjére is az lesz írva: Az Úr szent tulajdona" (Zak 14.20). A harmadik szeg Konstantinápolyban a császár szobrába illesztették, Szókratész Szkholasztikosz szerint ez a város bevehetetlenségét jelentette. Később valamelyik szeg ugyancsak beépítésre került a Lombardia vaskoronája egyik részébe. -  https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Kereszt

A plasztikus emlékek közül jelentős a kolozsvári Szent Mihály-templom barokk fareliefje, amely a világ bűnei alatt összeroskadó Krisztust ábrázolja. Fején töviskoszorú, vállán az emberi bűnöket jelképező keresztek serege: Ira, Avaritia, Superbia, Invidia, Blasphemia, Homicidium, Ebrietas, Detractio, Non felix Matrimonium, Mendacium, Inquieta Constientia, Gula, Acedia, Luxuria, vagyis harag, fösvénység, gőg, irigység, istenkáromlás, gyilkosság, részegség, gyalázkodás, házasságtörés, hazugság, rossz lelkiismeret, falánkság, bujaság, jóra való restség.

 Ezen az ünnepen egy szerény de ízletes ennivalót javasolnék :

Csirkemájas lecsó , avagy bácskai csirkemáj

  Előnye hogy egész évben készíthetjük , de télen és kora tavasszal , amikor a paradicsom és a paprika drága , a télire eltett kész lecsóval főzzük . Hasonlít a másik híres bácskai ételhez a rizses húshoz.

  

   A szokásos módon lecsót készítünk és mikor már majdnem kész beleteszem a megtisztított és feldarabolt májat, és 2-3 percig kis lángon puhára főzöm. Ez esetben puliszkával tálalom.

Kapros túrós 

 

       Nagyon megosztó étel , mert vannak akik ki nem állhatják a kaprot és ezért az összes kapros ételt utálják , hát csak sajnálni tudom őket mert kimaradnak a jóból ! Ezek szerint én ebből a sorból kilógok , mert nagyon szeretem a kapros ételeket kezdve a sima kapros lángossal és folytatva a kapros töltött káposztával , a tökfőzelékkel meg a töltött cukkinivel folytatva a kapros túrós csuszával és a túrós kaprossal !

    Kétféle vonulata van a kapros túrósnak mégpedig : a sós és az édes változat , ezen belül pedig a kelt tésztás meg a porlós tésztás változat . A kelt tésztás változat értelemszerűen élesztővel készül míg a porlós tésztás vagy modernül linzer tésztás változat , sütőporral vagy régebben szódabikarbónával netán szalakáléval / de ennek durván szúrós mellékíze van - úgyhogy hagyjuk /. Az elkészítés módja szerint szintén kétfajta tészta létezik mégpedig : a gyúrt és a kevert tészta .

Manapság már szinte csak édes kapros túróst lehet találni , úgy látszik a mai nemzedék teljesen rákattant az édesre - ez valami ártalom , miszerint a cukor ápol és eltakar . Annak ellenére, hogy vannak olyan ízek, amik végigkísérik az ember életét, nagy különbségek vannak az ízérzékelésben és étvágyban egyaránt , függően az életkortól. Az édes íz emlékezteti tudat alatt leginkább a felnőtteket a csecsemőkorra. Az emberi agy pedig már újszülöttként elkezdi párosítani az ízeket az érzelmekkel, és ebben a korai szakaszban az evés megnyugvást jelent; az édes jellegű anyatej tehát a komfortérzet maga - mondta Chris Luckhurst . Egyes feltételezések szerint szinesztéziával születünk (az érzéki ingereket nemcsak a nekik megfelelő, hanem más érzékszervek is közvetítik, például egy kép ízleléssel is érezhető), eszerint a kisgyerekek 3D-ben vagy Dolby surroundban érzékelik az ízeket, ami lassan elmúlik . A gyerekek szájában 30 000 ízlelőbimbó van , ami felnőttkorra 10 000-re csökken, írja a Guardian gasztronómiai blogja. -  http://www.origo.hu/tafelspicc/-az-eletkor-is-tehet-az-izles-valtozasasrol.html

A cukor hatására feltételezhetően a triptofán nevű aminosav felvétele javul. A triptofán hatására fokozódik a szerotonin nevű "boldogsághormon" termelődése. Az édes még nagy töménységben is sokunk által kellemesnek érzett íz, aminek a hátterében feltételezhetően a hozzászokás áll.

Egyrészt az, hogy a fejünkben összekapcsolódott az édes íz a boldogságérzettel és a jutalmazással, ezért, ha szomorúak vagyunk vagy boldogok - ebben az esetben maga az érzelem mindegy, a lényeg az intenzitása -, akkor rögtön a csokoládé, sütemény vagy épp egy jó habos kakaó után nyúlunk. Valóban, öt percig, félóráig boldogok is vagyunk tőle, hiszen az endorfin hormon szétárad testünkben a megugrott vércukorszinttől, ám utána annál nagyobb a zuhanás. Önmagunk pár percre való boldoggá tétele megszokássá válik és egyre gyakrabban generálja ezt a kényszert, hiszen minduntalan át akarjuk élni a pillanatnyi örömérzetet, még ha tudjuk is, hogy hamar véget ér.

Ez a cukor és édesség függőség gyerekként elkezdődik, egész kiskorunktól kezdve kondicionálva vagyunk arra, hogy a jutalom valamilyen édes íz, a reggeli kakaótól kezdve az ebéd utáni nassolásig. Ha stresszes a helyzet vagy szomorú és sír a gyerek, akkor legtöbbször rögtön édességet kap, hogy megnyugodjon. Mire felnövünk, a lelkünkbe beleivódik a feszültség és az evés közötti kapcsolat.

Mint minden függőségben, a cukorral is úgy működik, hogy minél többet eszünk belőle, annál inkább vágyunk rá. Mivel a cukorra való rászokás már kicsiként elkezdődik, így természetes, hogy felnőtt korunkra csuklóból a csokoládé után nyúlunk.-fuggosegek-halojaban

 

   Mi most ennek ellenére egy régebbi / egészségesebb változattal a sós kapros túróssal foglalkozunk , azon belül pedig a porlós tésztával , a gyúrva készülttel . 

                          kép :http://aprosef.hu/

    A porlós tészták jellemzője hogy magas a zsiradéktartalmuk , ez biztosítja a tészta morzsalékos szerkezetét , sütés utáni omlósságát . A zsiradékok közül általában vajat használtak de előfordult disznózsír , libazsír és tyúkzsír használata is , - manapság meg margarin / a tészta készítésekor stabilabb állagot eredményez , ezért szeretik / de ezt hagyjuk - A sok zsiradék a sütés közben az alaktartást gyengíti , ezért ezt tojás hozzáadásával ellensúlyozzák . Ha kevés a hozzáadott zsiradék és a tojás akkor a lazítást kémiailag : sütőpor , szódabikarbóna vagy szalakálé hozzáadásával érjük el . A porlós tészták készítésekor ritkán használunk folyadékot , ha igen akkor tejszínt , tejfölt vagy tejet . A sós linzer tészták készítésekor a folyadék használata elmaradhatatlan - http://www.kepzesevolucioja.hu/pdf

  Egy pár példa a jó minőségű tésztákra :

  http://afonyamamora.blogspot.hu/2014/10/kapros-turos-lepeny.html

 http://koskacukor.blogspot.hu/2014/09/sos-kapros-turos-lepeny.html

 És most lássuk a mi verziónkat :

Hozzávalók:

 
25 dkg vaj /vagy 17dkg zsír / - régen így készült
1/2 kg liszt
1 cs. sütőpor / vagy szódabikarbóna
1 kk só / 15 gr. 

150 ml tejszín / vagy tejföl esetleg tej

3 tojás sárgája 

pici vaj és liszt a tepsi kikenéséhez

 
Töltelék: 

2 + 2 db tojás
2 cs kapor   

 3/4 kg túró
1 kk só
1 + 1 dcl  tejföl

  
Elkészítés:

 
A lisztet a vajjal elmorzsoljuk , a többi hozzávalót a tejszínnel elkeverjük majd a tészta hozzávalóit gyors ütemben összegyúrjuk . Itt az történik, hogy a zsiradék körülveszi a lisztszemcséket, így a lisztszemcsék között nem tud kialakulni erős kötődés, nem alakulhat ki a sikérszerkezet, ami például a kenyértésztáknál a rugalmas tésztaszerkezetet biztosítja.Tehát összemorzsoljuk az összetevőket. Ebben a fázisban el lehet követni egy hibát ami kis odafigyeléssel kiküszöbölhető. A lényeg, hogyha sokáig morzsolgatjuk, gyurmázgatjuk a tésztát, akkor a kezünk melegétől kiolvadhat a zsiradéktartalom és kifolyik a tésztából. Talán ismerős lehet, amikor a linzertészta elkezd izzadni. Vagy amikor a sütőben habzik a tészta. Ezek ennek a hibának a jelei. Ilyenkor távozik a zsiradék, a végeredmény pedig kemény sütemény lesz.Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, egyszerűen csak gyorsan kell dolgoznunk, minél kevesebbet fogdossuk a tésztát. Ha pedig azt vesszük észre, hogy kezd langyosodni, puhulni, inkább hagyjuk félbe a tésztakészítést és hűtsük le az összetevőket. Ha sikerült elmorzsolnunk az összetevőket, akkor néhány gyors mozdulattal gyúrjuk össze a tésztát, majd fóliázzuk le és tegyük hűtőbe fél, vagy egy órára mire újra formázhatóvá nem válik. Az sem baj, ha egész éjszaka a hűtőben marad. A lehűlt tésztát kissé gyúrjuk át, majd lisztezett asztalon nyújtsuk-formázzuk, ezután az előkészített tepsibe terítjük . -szakerto/farkas-vilmos -omlos-tesztak-amit-tudni-erdemes?oldal=1

Közben a túrót áttörjük, belekeverünk 2 tojás sárgáját, egy deci tejfölt, a finomra vágott kaprot, kevés kivételével a sót, majd jól átkeverjük. a tojásfehérjéket csipet sóval, kemény habbá verjük és óvatosan a túrós masszába forgatjuk. Rákenjük a tésztára, majd a megmaradt tojássárgájákat egy deci tejföllel elkeverve a tetejére kenjük ,  előmelegített sütőben , 170 fokon , vagy kemencében süssük fél órát. Langyosan vágjuk kockára és hideg tejet kínálunk hozzá .- kapros_turos_lepeny_sos

 

 

 

 

 

 

 

  Szürcsölni való , csípős meleg víz távol keleti beütéssel , 

avagy rámen , soba , miso , pho , édes-savanyú  kínai tésztalevesutánzat vagy valami ilyesmi  

 

    Mostanság már elterjedtek itt nálunk is az ázsiai levesezők és népszerűségnek is örvendenek mint általában az úgynevezett street food . Már nem a piaci lacipecsenye , hurka- kolbász vagy lángossütők a menők , hanem a hamburgerezők és a levesezők , ez alól vannak kivételek is úgy mint a Pléhcsárda a XIV . kerületben , ahol  rántott húst igen finom és a legnagyobb . De visszatérve a langyos vízre amit nem mi találtunk fel , de mi forraljuk ehetővé és feltehetően az őseink is művelték , mert az ízvilága a magyar embernek még most is ismerős és kedvelt .

  „Konyhaművészetünk gyökerei a nagy ázsiai lovas kultúrák étkezési szokásaira vezethetők vissza. Meglepő módon erről nem vesz tudomást a magyar történelemoktatás amely továbbra is a finnugor rokonság bűvkörben él, amelyet ügyes csúsztatásokkal sikerült genetikai és kulturális rokonságként is elfogadtatni a félrevezetett magyar közvéleménnyel” (Cey-Bert Róbert Gyula, 2001.). „Ez a magyarázta annak a sajnálatos helyzetnek, hogy a magyar konyha történetét bemutató kiadványokban, turisztikai prospektusokban a honfoglalás kori és a honfoglalás előtti magyar konyhát meg sem említik, aminek az oka az, hogy ezer év előtti finnugor konyháról nem tudhatunk semmit. A magyar konyha kialakulását a történelmi objektivitás látszatát keltő kiadványok csak a kereszténység felvétele utáni időktől említik meg. Itt is kiemelve mindazokat az idegen hatásokat (bizánci, német olasz, francia és a szomszédos népeké), amelyek a kereszténység felvételétől a mai napig „befolyásolták és meghatározták” a magyar konyhát. E kiadványok egyáltalán nem vesznek tudomást a kereszténység felvétele előtti magyar konyha létezéséről, a magyar konyhát, mint az idegen befolyások konyháját írják le – olvassuk tovább Cey-Bert Róbert Gyula Magyar borok és ételek harmonizációja című könyvében.”                                                          

   Az ősmagyarok konyháját a "pentaton" ízek harmóniájával szokták jellemezni; az édes, a savanyú, a sós és a keserű mellé ötödiknek az erőset is külön íznek fogják fel és ezen öt íznek a harmóniájára törekedtek, akárcsak a mai belső-ázsiai népek. 

    A hunok sok évszádon keresztül szoros kapcsolatban voltak a kínaiakkal; e két nép sok kultúrértéket átvett egymástól.

   A pörkölt első leírását Szemacsien közölte a Kr. előtti II. században, amikor leírja a hunok áldozati ételét a "keng"-et. Leírása szabad fordításban így hangzik: "Végy tüzesre hevített öntöttvas vagy bronz üstöt, és amikor az olyan forró, hogy a belecsepegtetett olaj azonnal gőzzé válik, dobjad bele a zsírjával együtt fölaprított disznóhúst vagy a faggyújával együtt apróra vágott birka húsát apróra vágott hagymával. Amikor ezt beledobjuk a forró üstbe, a nagy hő hatására hirtelen kiolvadó zsír vagy faggyú megpörköli a hagymát és a húst". A "vegyes kenget" eleinte gabonával, zöldséggel főzték és ízesítőül bazsarózsa szirmokat, liliomfa virágbimbóit, szójaszószt és sózott babot tettek, később ezt a pörkölt-alapot mindenféle zöldséggel (hagymával, borsóval, sárgarépával, salátafélékkel) és fűszerekkel (borssal, gyömbérrel stb.) ízesítették, a későbbi időkben tésztát is főztek hozzá. Ezen ételnek a megnevezése a későbbiekben "sűrű húsleves húsdarabokkal és zöldséggel" nevet viselte.

„Ahhoz, hogy őseink ételeiről fogalmat alkothassunk, analógiaként meg kell ismernünk az egykori türk törzsszövetség Belső-Ázsiában maradt - ma már csak 10 569 lelket számláló - tagjának, a jogur (vagy jugar) népnek mai ételkultúráját. - http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/035.html

Az így elkészített ételeknek nagy része bő leves. Cey-Bert Gyula a jugarokat "a levesek népének" nevezte. Egyik legfinomabb csipetkés levesüket "szemesnek" hívják. Leveseikbe néha tört piros paprikát is használnak (ez az apró piros paprika ázsiai és nem amerikai eredetű!), de az igen erős ízeket bizonyos gyömbérrel érik el...... A jugar (jogur) konyha további nevezetessége a tésztafélék gyakori használata. Hosszúra vágott (vagy húzott) tésztáik és csipetkéik leveseik gyakori összetevői.....Húsaik szárítási technikája ugyanaz, mint amilyent pásztoraink még néhány évtizeddel ezelőtt is ismertek ("hortobágyi tarisznyás húsok"). 

      Milyen íze lehetett a honfoglalás kori leveseknek és pörkölteknek ? Feltételezhető , hogy az ízharmónia kialakulásában a vöröshagyma fontos szerepet játszott . A vöröshagyma közép-ázsiai eredetű , ahonnan elterjedt Kínába ,Indiába ,Közel-Keletre és Európába . Őseink tehát már nagyon korán megismerhették a vöröshagymát .

       A máig használatos fűszernövények közül kettő is van, melyekről francia botanikusok feltételezik, hogy a X. században- a magyarok hozták be Európába. Ez a tárkony és a csombor (borsikafű), de a „fűszerszámok” egész tárházát ismerték. Kakukkfüvet, a köményt, a fokhagymát, a szurokfüvet, a kaprot, a turbolyát, lestyánt, a citromfüvet, a fehér mustárt, a zsályát, a gyömbérgyökeret. 

       Az erdélyi konyhába betekintve , ahol a legjobban megőrizték  az őseink szokásait , azt tapasztaljuk pld. egy Apafi Mihály korabeli kalotaszegi lakodalmas menüt átnézve hogy az aranysárga tyúkhúslevest sáfránnyal , borssal , szerecsendióvirággal , gyömbérrel megfűszerezik , éppen úgy mint a régieknél , vékonyra vágott laskát / nem metéltet /főznek bele , mikor felforrt a feldarabolt tyúkhúsra öntik ! Mint láthatjuk itt már a savanyú íz különválik , csak a tejfeles vagy savanyú tejes eresztékkel készített , vagy aludt tejjel habart levesekben jelenik meg , na meg a tárkonyos ecettel vagy káposztalével esetleg köszmétével vagy sommal , nemritkán savanyú szőlővel  savanyított levesekben , na meg a kaszás lében , ügyelve hogy a savát- borsát kellőképpen megadják . Mint ahogy Kövi Pál írja az Erdélyi lakoma könyvében írja - régebben egy jobb asztalra nem lehetett csak úgy általában ecetet tenni , hanem legalábbis háromfélét : a borecet mellett alma-,rózsa-,vagy más gyümölcsecetet tettek .

      Egyik legfőbb jellemzője hajdani táplálkozásunknak a levek / nem levesek hanem a húsokhoz készített és tálalt levek / sokfélesége amelyeknek rendszerint savanykás íze volt , készítésükhöz ugyanis sokszor használtak bort ,sót és ecetet , gyümölcsöt is , pld. vadalmát , ritkábban citromot.

    Ezután a hosszú kitérő után - de hát ez nem egy finnugor megközelítés - , itt kell megemlítenem a japán őstörténet kutató prof. Shokótu Faisi történész levelét a magyarokhoz amelyben felteszi a kérdést hogy " Miért van , hogy a világ egyetlen nemzete a magyar, amelynek származását , történelmét minden más népség elhomályosítani igyekszik ? Kik állnak e homályosítás mögött ? "-http://mek.oszk.hu/06700/06783/06783.pdf

     Visszatérve a szürcsölni valóhoz , a kelet ázsiai leveshez ,  megállapíthatjuk hogy a kárpálmedencében a környező népek zöldséges-húsos levesei merőben eltérnek a magyar húslevestől vagy az erdélyi ciberelevestől mégpedig elsősorban a fűszerezésükkel , a kínai hatást igazolja a gyömbér és a rövid erős paprika használata . A románok , bolgárok és általában a szláv népek csorbája török  befolyást tükröz , az olaszok minestrája vagy a franciák bouillonja akár a spanyolok gazpacho-jában  már nem szerepel a gyömbér .

Kedvet kaptam egy kínai leveshez , persze nem voltak meg a klasszikus receptek előírásainak megfelelő alapanyagaim és mivel egy vidéki kisvárosban még piac sincs csak szombaton és ottan a felhozatal igen korlátozott így hát maradt a -, szegény ember vízzel főz technológia meg amit találok a ház körül meg a kamrámban - és így lett egy jóízű utánzat .

Hozzávalók :                                         Nem árt ha van :

1 kicsi sárgarépa                                                   1 csipetnyi Nátrium-glutamát /kínai só   

1 kicsi petrezselyemgyökér zöldjével együtt                     tofu                

1 szelet karalábé (6gr.)                                                    bambuszrügy

1 szelet zellergumó (6gr.)                                                snidling

1 kisujjnyi gyömbér /nyers / 

1 zöldhagyma szárával együtt

2 levél kelkáposzta

15 gr. barna csiperke gomba

 3 gr. szárított fafül gomba

1/2  kanál fekete szójaszósz

5 gr. wok spices /kínai fűszerkeverék

1 adag instant kínai tésztaleves / a tészta miatt

1 csirke leveskocka

2 db. tojás

100 gr.  füstölt főtt tarja

1 l ivóvíz

12 gr. vegeta

1 db. zöld csípős paprika

1 db. chili paprika

1 tk fekete bors / frissen őrölve

1 dl. fehér bor

1,5 tk kukoricakeményítő 

1 kanál balzsamecet

1 tk. cukor vagy ennek megfelelő édesítőszer 

1 kanál olaj

1 cikk fokhagyma 

1/ 2 vöröshagyma

 

Elkészítés:

A fafül gombát 15 percre langyos vízbe áztatjuk. A keményítőt kétszeres mennyiségű vízben feloldjuk ,- lehet a gomba áztatóvize is - Az összes zöld összetevőt : sárgarépa , petrezselyemgyökér ,  karalábé , zellergumó , vöröshagyma  kelkáposzta julienre vágjuk , csiperke gombát , a beáztatott fafülgombát és a gyömbért vékony szeletekre vágjuk , a zöldhagymát , a fokhagymát ,  a petrezselyemzöldjét , zöld csípős paprikát , csilipaprikát apróra felaprítjuk .

     A wokot / ennek hiányában vaslábast / felforrósítjuk és az olajon a fokhagymát , a csípős zöldpaprikát és a hagymát üvegesre pirítjuk , aztán hozzáadjuk a felaprított zöldségeket , a gombákat és együtt pirítjuk egy keveset , ügyeljünk hogy roppanósok maradjanak , majd felöntjük  1 l. alaplével /leveskockából/ ,  hozzáadjuk az elkevert /a gomba áztatólevében/ kukoricakeményítőt , a szójaszószt , a kínai wok fűszer-keveréket , az instant kínai levest , a fehér bort , a cukrot és a balzsamecetet és összefőzzük, ha kell utánaízesítünk .

    Tálaláskor a leves tetejére teszünk egy félbevágott buggyantott tojást , egy szelet főtt tarját , még egy kanál levest , megszórjuk chilivel , fekete borsot tekerünk rá és petrezselyemzölddel valamint metélőhagymával díszítjük . 

    Nagyon ízletes szürcsölni való , én még tetéztem az élvezetet , vékony karikára gyalult sózott jégcsapretket ettem hozzá.