Oldalak

2017. április 2., vasárnap

Feketevasárnap /Dominica passionis/


    Ez a nagyböjt / különben régi népi formájában  bűt szó megbecsülendő régiségünk, hiszen még a magyar nyelv természetfeletti eredetű, pogány rétegéből került át a keresztény szóhasználatba / -  5. vasárnapja, már csak két héttel húsvét előtt .  A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a testi-lelki megtisztulás ideje. A régebbi időkben hívták negyvenlőbűtnek és egyszerűen bűtnek is. Kezdetben a keresztelésre való felkészülési idő volt, ugyanis az ősegyházban évente mindössze kétszer kereszteltek: húsvétkor és pünkösdkor. A csecsemőkeresztelések elterjedése  után vált a nagyböjt a bűnbánattartás és a böjtölés idejévé.
  
kép: Magyar néprajzi lexikon
    Kalotaszegen nemcsak piros és kék írásos párnák készültek, hanem feketék is. Ezek a pompázatos fekete hímes párnák ritkán kerültek elő: hangsúlyozottan csak az élet-halál napjain.  Ilyen nap volt a református Kalotaszegen minden évben a fekete vasárnap vagy a szenvedés vasárnapja, latinul dominica passionis. 




"Református vidékeken ezen a vasárnapon és a rá következő héten a belső lelki életen, a nem nyilvánvaló, nem nyilvános, hanem rejtett , sőt rejtegetett ügyeken volt a hangsúly.......
    A fekete párna, amit láthatunk is a képen, gyönyörű és fenséges. Amilyen a halál és az élet együtt, egymást kiegészítve. A fekete színű hímzés, az „írás" szinte az egész párnát beborítja, mégis a szemünk keresi a fehéret is, még ha el is rejtőzött, mint Jézus a halálos kezek elől.  Olyan ez, mint ez az egész világ.
    Vannak olyan idők az életünkben, amikor sok minden romlik, sőt pusztul körülöttünk a magunk és mások elhibázott cselekedetei miatt, de vannak olyanok is, amikor újra élettel telítődünk meg.  Ha nem is látjuk előre, hogy milyen lesz a megoldás, de bizakodhatunk, hogy az élet fog győzedelmeskedni, még ha most rejtőzködésben is van. Még nem látszik biztosan, hogy milyen lesz a magyarság élete, s ezzel együtt a gyermekeink, unokáink élete a következő évtizedekben, de az biztos, hogy elkezdődött valami, ami reménnyel és élettel teli, ami felemelő....
      Ebben a reménységben, ebben a tudatban, hogy bár még csak elrejtettségében, de mégis itt van velünk az Úr Jézus, az ÉLET, fel kell ismernünk, el kell hagynunk a bűneinket, árulásainkat, tévedéseinket, mulasztásainkat , kíméletlenségünket , gyávaságunkat. "
 - FEKETEVASÁRNAP
       A régi ember gyásszal ülte meg e napot, hiszen közel már Jézus szenvedésének ideje. Néhány vidéken temetőbe jártak, hogy rendbe hozzák a sírokat. Minden falu határában kereszteket állított a nép és feketevasárnap végiglátogatták ezeket a határkereszteket. Fekete ruhában mentek az emberek a templomba. Isten házában e napon violaszín lepellel takarják le a feszületet, s a lepel nagyszombat napjáig a kereszteken marad. A régiek fekete kendővel borították le otthon a szent képeket.



A legnagyobb karriert a szent kereszt csinálta a világtörténelemben. A római birodalomban, mint rabszolgák és idegenek halálbüntetésének eszköze, a keresztfa körülbelül olyan valami volt a művelt római szemében, mint ma az akasztófa. És mégis, mert a világ megváltásának eszköze lett, mert Krisztus Urunk vállán hordozta és három óráig rajta függött, Nagy Konstantin császár idejében már fölkerült a római sasok helyére. Később ékszer lett, aranyból úrinők nyakláncán, a keresztény hit jelvénye lett a szobákban. Aztán fölkerült királyi koronák tetejére, a keresztes hadak idején vitézi zászlókra, keresztesek pajzsára, mellére, fölkerült tornyok tetejére, beleállították a magyar címerbe. És azóta a földi kitüntetések, érdemkeresztek a kiváló emberek mellén kereszt alakúak; az Anyaszentegyház pedig minden szentséget a kereszt alakjában szolgáltat ki.....Mikor megkereszteltek, fejünkre került a szent kereszt. Bérmálásunk óta homlokunkon hordjuk a szent keresztet. Keresztbe rakja a gazda a földjén a kévét, kereszten találkozik a férj és feleség első csókja az esküvőkor és kereszt őrködik sírjaink fölött a temetőben .... -gondolatok-nagybojt-otodik-vasarnapjara



   Jézus keresztre feszítéséről nemcsak az Újszövetségben olvashatunk hanem Pilátus levele Tibérius császárnak Jézus Krisztus letartóztatásáról , tárgyalásáról és keresztre feszítéséről az  Acta Pilati.-ban is.
      E történelmi áttekintés után ahogy mondani szokás , jöjjön a fekete leves . feketeleves a köznyelvben egy még hátralevő vagy váratlan negatív eseményt, kellemetlen kötelezettséget jelent.....népi etimológia arra a legendára vezeti vissza, amelyben a törökök meghívnak ebédre egy magyar urat, akit a "hátra van még a fekete leves" jelszóra a katonák foglyul ejtenek. (A feketeleves eszerint a török által az ebéd végén fogyasztott kávéra utalna.) Történelmi dokumentumok ezt a magyarázatot nem támasztják alá; a modern nyelvtudomány a kifejezést a magyar szakácsmesterségből eredezteti, ahol fekete színű mártásfélét jelentett, amely színét a beletört főtt vértől, esetleg borba áztatott pirított kenyértől vagy szitán áttört, főtt szilvabéltől kapta.-Feketeleves
    Tehát indítsunk egy jó feketekávéval , de a bűtölés jele képpen cukor nélkül ! Aztán ebédre jöhet valami savanyú leves , mondjuk egy cibereleves gombával vagy egy aszalt szilvás cibereleves , netán egy sima korpacibereleves - Kövi Pál gyűjtése nyomán :

Hozzávalók : 2 murok
                      1 petrezselyemgyökér
                      2 kisebb zeller
                   1/4 fej káposzta
                      1 karalábé
                      1 fej hagyma
                    15 dkg liszt
                    15 dkg zsír
                    15 dkg túró
                   1/2 dl tejföl
                     2  tojás
                     5  dl korpacibere
                         kapor , menta , majoránna , lestyán
                         só , bors

Elkészítés : Vágjuk apróra a zöldségeket , pároljuk 8 dkg zsírban , hintsünk rá 3 dkg lisztet és pároljuk tovább . Öntsük föl a szükséges vízzel és fűszerezzük be : sóval , borssal , mentával , majorannával , lestyánnal . A mikor kész túrógaluskát főzünk bele . A galuskához 5 dkg zsírt habosra kavarunk és hozzáadjuk a túrót , tejfölt , egy szál finomra vágott kaport , 2 tojást , kb 12 dkg lisztet és annyi vizet hogy jó galuskatészta legyen . A galuskatésztát a fővő levesbe szaggatjuk .


kép: http://m.cdn.blog.hu/re/retrogastro

 Szokásban volt ezenkívül még , hogy ebédre mákos tésztát főztek, mert a mák fekete színe is a gyászt jelképezte.